Szénsavas vagy nem, víz vagy üdítő? Csak akkor igyunk ha megszomjaztunk, vagy azelőtt is? Sok mítosz kering a helyes ivási szokásokról. Mi igaz – és mi nem?

“Nyáron napi három liter folyadékot kell meginni”

Bár ezt a tippet mantraként ismételgetik, ez nem mindig igaz – mondja Joachim Latsch, a kölni egyetem professzora.

Ha klímás autóval megyünk dolgozni, majd nyolc órát töltünk a légkondicionált munkahelyen, akkor biztosan nincs szükségünk három liter folyadékra, még meleg napokon sem, mert az nem párolog el. Vagyis az innivaló mennyisége nem csak a külső hőmérséklettől függ, hanem egyéb szempontoktól is – mennyit izzadok, mennyit mozgok? Egy maratoni futónak valószínűleg három liternél több kell, egy irodai dolgozónak pedig másfél liter.

Ez azonban nem lehet kevesebb ennél a minimális napi mennyiségnél, mivel a szervezetnek minden anyagcsere-folyamathoz szüksége van folyadékra. Ezenkívül a Táplálkozástudományi Társaság azt tanácsolja, hogy ideális esetben körülbelül 900 milliliter vizet kell bevinni nedves ételekből, például uborkából vagy dinnyéből. Meglepő módon még a banán 75 százaléka is víz, a sovány marhahús 72 százaléka, a rozskenyér pedig még mindig 40 százalék vizet tartalmaz.

2. “Aki sokat izzad, annak magnéziumot kell inni, különben fennáll a görcsök veszélye”

Alapvetően a kezdődő görcsös hajlam a kiszáradásra utalhat – mondja Latsch szakértő. A folyadékpótlás mindig jó ötlet, ha izzadunk. Akár magnéziummal, akár anélkül, a sportorvos ezt lényegtelennek tartja. Mivel a magnéziumhiány nem jelent akut fenyegető helyzetet, sokkal fontosabb a konyhasó bevitele a küszöbön álló kiszáradás esetén nátriumtartalmú folyadékokkal, ellenkező esetben a vér ásványianyag-háztartása felborulhat, és ez keringési problémákhoz vezethet. A magnéziumot tartalmazó italok egyébként nem fejtenek ki azonnali hatást a görcsök ellen, a hatás csak hosszabb idő alatt jelentkezik.

3. “Elég csak akkor inni, ha szomjasnak érzed magad”

Egy átlagos napon, amikor nincs nagyobb stressz, igent mondanék erre– erősíti meg Günter Wagner táplálkozási szakértő, a Bad Nauheim-i Német Sporttáplálkozási Intézet munkatársa. Azonban csak azzal a feltétellel, ha valaki jól érzi a saját szomjúságát, és felismeri a korai jeleket. Ha azonban speciális sport- vagy mentális kihívások adódnak, a szakember azt tanácsolja, hogy igyunk rendszeresen, mielőtt megszomjaznánk. Így elkerülhető a vízhiány kialakulása, amely kismértékben is befolyásolhatja a fizikai és szellemi teljesítőképességet. Tanulmányok kimutatták, hogy a testtömeg mindössze 0,5 százalékának megfelelő folyadékhiány lelassítja az agy információfeldolgozási sebességét – mondja Wagner. Egy átlagos munkanapon másfél-két óránként egy pohár víz vagy egy gyümölcsfröccs a megfelelő dolog. Sportolás közben az izzadtság mennyiségétől függően 15-30 percenként 150-300 milliliter folyadék szükséges.

4. “A szénsav egészségtelen”

Ez nem jelenthető így ki. A szén-dioxid molekula, amelyből szénsav képződik vízzel kombinálva, természetesen előfordul a szervezetben, és számos folyamatban vesz részt. Nem árt nekünk – magyarázza Joachim Latsch. A szénsavmentes víz azonban könnyebben hat a gyomorra, és gyorsabban megiható. A szénsav különösen érzékeny embereknél okozhat gyomorfájdalmat, például kerékpározáskor, ha görnyedt testtartásban ülnek. A legrosszabb esetben a sok szóda gyors elfogyasztása akár hányáshoz is vezethet.

5. “Nem szabad semmi hideget inni, ha meleg van”

Ezt újra és újra halljuk, de egy jéghideg ital gyakran túl csábító. Günter Wagner szerint ez elvileg rendben van. A szervezetnek azonban nem kell felmelegítenie a langyos italokat, nagyobb mennyiséget tudunk felvenni belőle, és jobb általános hűsítő hatást érhetünk el a szervezet számára. Joachim Latsch az érzékeny gyomrokat is figyelmezteti az esetleges problémákra. Az erős hidegingerre a gyomornyálkahártya kis sokkkal reagál. Mivel a gyomrot nagyszámú ideg látja el, hányinger vagy fájdalom léphet fel.

6. “A víz nem lehet káros”

Ez nem igaz. Mind a csapvíz, mind a palackozott víz megtelepedhet baktériumokkal, és gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat. A probléma a csapvízzel, hogy a vízműben ellenőrizték, de az otthoni csapnál nem. A vízműtől a fogyasztóig az utolsó néhány métert általában nem ellenőrzik. Például a csapon lévő levegőztető tökéletes táptalaj a penészgombák és baktériumok számára, amelyek aztán a vízbe kerülnek” – magyarázza Günter Wagner. Az üvegből való iváskor a baktériumok is bejutnak. Ha a kulacsot a napon hagyjuk, a potenciális kórokozók gyorsan elszaporodnak. Bontatlan és hűtött állapotban a víz nagyon sokáig eltartható.

7. “Az alkoholmentes sör a tökéletes sportital”

Az alkoholmentes sör kifejezetten ajánlott sportitalként, mert támogatja a regenerációt- mondja Wagner táplálkozási szakértő. Egyrészt az izotóniás italok közé tartozik. Az ozmotikusan aktív részecskék, mint például az ásványi anyagok és vitaminok száma megfelel az emberi vérben, így különösen gyorsan felszívódik. Másrészt sok káliumot tartalmaz, ami támogatja a szénhidrátok raktározását az izomsejtekben – teszi hozzá Günter Wagner. A B-vitaminok csökkentik a fáradtságot és a kimerültséget is a regenerációs szakaszban. Egy tanulmány pedig kimutatta, hogy az alkoholmentes sör még csökkentheti is az edzés utáni fertőzésekre való hajlamot, feltehetően a fitokemikáliák miatt.

8. “A vizelet színe megmondja, hogy eleget iszol-e”

Valójában az egészséges emberek vizeletének színe hasznos indikátor a megfelelő hidratáltság felismeréséhez – erősíti meg Joachim Latsch. Ökölszabály, hogy minél világosabb árnyalatú, annál jobb. Egyes élelmiszerek, például a cékla azonban torzíthatják a színbenyomást. Ha például nagy adag C-vitamint szedünk, a vizelet feltűnően világossárgának tűnik- mondja az orvos. 

9. “Ne igyál túl sokat”

Őrülten hangzik, de a túl sok ivás valójában „vízmérgezéshez” vezethet. Általában a felesleges folyadék mennyisége a szervezetben nagyon gyorsan szabályozódik a vizelettermelés és -kiválasztás révén – mondja Günter Wagner. Szélsőséges helyzetekben, például triatlonon azonban előfordult, hogy a sportolók néhány óra leforgása alatt hatalmas mennyiségű alacsony nátriumtartalmú italt fogyasztottak el. Ezután a vér elvékonyodik, az elektrolit-egyensúly felborulhat. Hyponatraemia lép fel. Legrosszabb esetben ödéma és szervi elégtelenség veszélye áll fenn. Még halálesetek is előfordultak, például az Egyesült Államokban egy vízivó verseny után, vagy legutóbb 2015-ben egy Ironman eseményen Frankfurt am Mainban.

10. “A kávé kiszárítja a szervezetet”

Sokáig ez volt a konvencionális bölcsesség, de ma már tudjuk, hogy ha rendszeresen iszunk kávét, az eredeti víztelenítő hatás többé nem jelentkezik. A szervezet megtanulja elnyomni a hatást – magyarázza Günter Wagner. Ezért mérsékelt mennyiséget, körülbelül napi három-négy csészét adhatunk hozzá az ivási mérlegünkhöz.