Elmeséljük a 70-es és 80-as évek egyik leghíresebb amerikai tervezőjének történetét. A tervezőt a saját márkájából rúgták ki… Hogy ez mégis hogyan történhetett meg, a cikkünkben eláruljuk.

A kezdetek

Az ikonikus amerikai tervező, Roy Halston Frowick az iowai Des Moines-ban született egy egyszerű könyvelő családjába, aki finoman szólva sem támogatta fia hobbijait. Gyerekként Roy szeretett ruhákat és kalapokat készíteni édesanyjának és nővérének, később pedig a Chicagói Művészeti Intézetben tanult tovább. Miután rövid ideig kereskedőként dolgozott Chicagóban, Roy meghódította New Yorkot, majd később a híres Bergdorf Goodman áruházzal együttműködve megnyitotta butikját. Egyébként Halston volt az, aki 1961-ben elkészítette a filckalapot Jackie Kennedy számára, amelyet férje beiktatásakor viselt. Ez az esemény kulcsfontosságú lett a tervező történetében, és az első nagyobb áttörést jelentette számára. Ezután Halstont nevezték ki az akkor több mint 150 alkalmazottból álló Bergdorf Goodman teljes kalaposztályának vezetőjévé, és Rita Hayworth, Marlene Dietrich, Diana Vreeland valamint Greta Garbo gyorsan a tervező ügyfelei lettek. Kicsivel később Halston megismerkedik Lisa Minnellivel, aki a múzsájává, barátjává és ügyfelévé vált egy életen át. A nő ruhatárának csaknem száz százalékát a tervezőtől rendelte meg.

A kalapok után

A 60-as évek végére, a több mint három évszázadon át népszerű kalapok megszűntek mindennapi megjelenés egyik fő tartozékának része lenni. Ezután 1968-ban Halston elhagyta az áruházban betöltött pozícióját, és rájött, hogy a világ menthetetlenül változik, és mindenképpen tovább kell lépnie. Interjúi során a kérdésekre válaszolva Roy Halston gyakran mondta, hogy nem érdekli a múlt, csak a jövőre összpontosít. Két sikertelen bergdorfi ruhakollekció után az ideális csapat felkutatása, amelybe Joel Schumacher – a leendő híres filmproducer, rendező és forgatókönyvíró is bekerült, később Elsa Peretti ékszertervezõ modellként és Joseph “Joe” Eul illusztrátorként lett a társulat része. Az együttműködés végül meghozta a gyümölcsét, 1972 őszi kollekciójában Roy bemutatott egy “ultra-velúr” anyagból készült egyszerű ingruhát, egy tartós, könnyen tisztítható és gyönyörű szövetet -ez a ruha máig a tervező védjegyének számít. Úgy gondolják, hogy Roy volt az első minimalista, és tervei gyakran megtévesztően szerények voltak. Sok kolléga, például Donna Karan, Michael Kors és Marc Jacobs később elismerte, hogy nélküle az Egyesült Államokban a divatja ma nem ott tartana, ahol. 2019-ben Tom Ford meg is vásárolta azt a házat, amely Halston legelső műtermének adott otthont, és eredeti vázlatok alapján helyreállítja a tervező irodájának belső terét az Empire State Building épületében. Halston sikerét nem lehet lebecsülni…

A mélyrepülés

1973-ban új fejezet kezdődik a Holston üzletében: Roy eladta a márkáját és annak nevét a Norton Simon, Inc.-nek. A sokmillió dolláros üzlet megteremtette a tervező pénzügyi stabilitását és új lehetőségeket adott számára, de ez egyfajta vég kezdete lett. 1976-ban a tervező kiadta első parfümjét a Halstont, amely hihetetlenül sikeresnek bizonyult. Az Elsa Peretti által készített könny alakú üveg annyira felismerhető volt, hogy Halston szó szerint ragaszkodott hozzá, hogy ne legyen rajta a névtáblája. 1977 tavaszán megnyílt a híres Studio 54 klub New Yorkban, ahol rendszeresen megjelentek Halston ügyfelei, Elizabeth Taylor, Bianca Jagger, Liza Minnelli és többek között Andy Warhol. Roy életének ezt az időszakát tartják a legsikeresebbnek és a legragyogóbbnak, de a kábítószer és felszabadult szexuális élet tönkretette az életét. Mivel nem tudott átruházni és nem akart részt venni a termékek tervezésének frissítésében, az óriási nyomás alatt a márka gyorsan stagnálni kezdett, miközben a versenytársai folyamatosan fejlődtek és új dolgokat dobtak a piacra. Ezután a JCPenney-vel, a demokratikus ruházat áruházával kötött licencszerződés révén Roy Halston olyan terveket készített, amelyek az Egyesült Államokban minden nő számára elérhetőekké váltak. Azt nem tudni, hogy Halston maga is tömbcikkeket akart-e létrehozni, de az üzlet szenzációs volt – egymilliárd dollárt hozott neki. Ez az együttműködés viszont oda vezetett, hogy márkáját a csúcskategóriás vásárlók és a nagy divatbutikok figyelmen kívül hagyták. Senki nem akarta összekeverni a luxusholmikat és a földi halandók ruháit. Ami ma menő együttműködésnek számít, az akkor a cége hírnevébe került. Szenvedélyes vágyában, hogy „egész Amerikát öltöztesse”, a tervező kudarcot vallott a divat és az üzleti élet terén.

A cikk még nem ért véget!

1 2