Sajnos, ha folyamatosan olyan helyzetekbe kerülsz, amelyek gyanúsan ismerősnek tűnnek számodra, akkor nem vagy nagy látnok. Sőt, a gyakori „déjà vu” érzések olyan súlyos problémákat jelezhetnek, amelyek létezéséről még nem is tud.

Deja vu – mi ez?

A “déjà vu” kifejezés a francia nyelvből érkezett hozzánk, és szó szerint azt jelenti, hogy “már láttam”. Manapság azt az érzést írják le vele, amikor úgy gondolod, hogy olyan helyzetben vagy, amely valamilyen megmagyarázhatatlan okból már ismerős számodra. A kifejezést először egy Emil Boyrac nevű filozófiaprofesszor használta 1876-ban a Revue Philosophique tudományos folyóiratban megjelent cikkében, ahol leírta saját tapasztalatait egy ilyen szenzáció átélésével kapcsolatban. A „deja vu” kifejezés azonban csak két évtizeddel később vált általánosan elfogadott tudományos kifejezéssé, amikor a francia neurológus F.L. Arnault hivatalosan is javasolta a használatát az orvos-pszichológiai társaság ülésén. Tehát mi történik valójában, amikor déjà vu-t tapasztalunk? Van-e tudományos magyarázat erre a jelenségre?

Deja élmények

1983-ban Dr. Vernon M. Neppe kiadta az első könyvet, amelyet teljes egészében ennek az érzésnek a tanulmányozásának szenteltek. A Déjà Vu pszichológiájában körülbelül 20 típusú deja-élményt írt le, köztük a „már hallottakat” (déjà entendu), a „már észben lévőket” (déjà pensé), valamint a „már elmondottakat” (déjà raconté). Ezenkívül Neppe általános magyarázatot adott a jelenségre, amely bármely típusára alkalmazható. A deja “bármilyen szubjektív nem megfelelő érzés, amely szerint a jelen tapasztalata egy meghatározatlan múlthoz hasonlít”.

De Neppe még tovább ment, és 2009-re a “déja” tapasztalat osztályozásában már 34 változata volt ennek az élménynek. Némelyikük annyira elvont volt, hogy rendkívül nehéz megragadni a lényegüket anélkül, hogy megtapasztalnánk őket. Például a déjà paradoxon a „deja” különböző tapasztalatai, amelyek hasonlónak tűnnek, a déjà halluciné pedig az az érzés, hogy ami egy adott időpontban történik, az már korábban megtörtént a hallucinációidban. Mindazonáltal ma a tudományos közösség hivatalosan elismeri a “deja” tapasztalat 31 változatát (a Neppe által javasolt 34-ből).

Miért tapasztalják a szórakozott emberek gyakrabban a déjà vu-t, mint mások?

A déjà vu érzés misztikus élménynek tűnhet. A tudósok szerint azonban ennek semmi köze a jövő előrelátásának képességéhez. Valószínűleg abban a pillanatban, amikor déjà vu-t tapasztalsz, az agyad egyszerűen egy kicsit lassabban működik, mint általában. Nem tud megbirkózni a feldolgozandó információáramlással.

A kutatások is alátámasztják ezt az elméletet. Alan Brown, a Southern Methodist University pszichológia professzora szerint a figyelmetlen emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek déjà vu élményekkel. „Mivel gyakran „autopilótán” élünk, környezetünk nagy részét tudattalan szinten érzékeljük – magyarázza. „Amikor bekapcsoljuk a „teljes tudatosság” módot, a „kettős észlelés” élményét tapasztaljuk. Érezhetjük, hogy a környezet már ismerős számunkra, mert valamikor korábban láttuk, de öntudatlanul. Így például, amikor séta közben SMS-t írsz valakinek (ha elég jól koordinált vagy a többfeladatos munkavégzéshez), az agyad emlékszik az elhaladó emberekre és helyekre, még akkor is, ha nem veszel róla tudomást.” És akkor, amikor szándékosan ugyanazokra a tárgyakra figyelsz, úgy tűnik neked, hogy láttad őket korábban, csak nem emlékszel rá – mikor és milyen körülmények között.

Mi válthat ki gyakori déjà vu érzéseket?

2014-ben a Sheffield Hallam Egyetem egy 23 éves férfi esetét tanulmányozta, aki „tartós déjà vu-tól” szenvedett. Három éven keresztül úgy érezte, hogy naponta szembe kell néznie olyan helyzetekkel, amelyeket már ismert. A férfi azt mondta, hogy úgy érezte, „időcsapdába” esett. Végül abbahagyta a tévéműsorok nézését és a magazinok olvasását is, mert meg volt győződve arról, hogy már ismeri azok tartalmát.

A vizsgálat részeként kiderült, hogy a férfi fokozott szorongástól szenvedett, de egyébként testi-lelki állapota a normál tartományon belül volt. Aztán a tudósok azt találták, hogy a “déjà vu” hatás előfordulási gyakorisága és az ember szorongásának szintje elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. „A mi esetünkben – számolt be később egy jelentésben a Sheffield Egyetem pszichológiaprofesszora, Hallam – a déjà vu megtapasztalása okozta stressz maga is a déjà vu előfordulásának növekedéséhez vezethet. Hasonló kapcsolat figyelhető meg más szorongásos állapotokkal is. Például pánikrohamok esetén.

A cikk még nem ért véget!

1 2