Komoly változások elé nézhetünk a hónapban.

Itt a Skorpió hava

Megérkezett az ősz, hamarabb sötétedik, hűvösebbek a nappalok és az éjszakák, behúzódunk házainkba, esténként otthonunkban a lámpa fényével kompenzáljuk a kinti sötétséget… A Skorpió hava is erről szólhat, a befelé fordulás időszaka, a saját belsőnk világosságának a keresése, a mélységek átélése, áttekintése, hogy decemberre, a téli napfordulóra, amikor megszületik a Fény, mi is megtalálhassuk magukban és akár egy újabb életszakasz elé nézhessünk. A Skorpió jegyéhez társítható, hogy képes a legmélyebben kapcsolódni, akár önmagához, akár másokhoz, hihetetlen mélységekre képes, ezért Ő az, aki a tudattalanban a legmélyebbre tud hatolni, akár ösztönösen is ráérez eltitkolt helyzetekre, és ki nem mondott, meg nem élt félelmekre….akár a sajátjára is, ha önreflexióra képes.

Magasságok és mélységek

A szélsőségek asztrológiai jegye, a fekete-fehér látásmód megszemélyesítője, középutat nem ismer, unalmasnak tartja, nem érzi, hogy él, így a legtöbb esetben a magasságok, és mélységek követik egymást az életben, amíg tudatossá nem válik bizonyos szituációkra, amelyek akár önsorsrontók, akár rombolóak lehetnek önmaga, vagy mások számára. A magasságok csodát rejtenek, adrenalint adnak, tűzzel töltik el, vad szenvedéllyel, ezres hőfokon adja át magát a helyzetnek és történésnek. Csodát rejtő helyzetek lehetnek ezek. De ahol magasság van, pláne ami túlzó, ott a mélység is bekövetkezik – ami hasonlóan alakul, mint a vad szenvedélyben eltöltött időszak, hiszen a mérleg nyelve minden esetben az egyensúlyra törekszik. így a mélységek megélése is hasonló szintű, fájdalomban, depresszióban, a fehér utáni fekete állapotában. Mind a két helyzetben a Skorpió elégeti önmagát, de a kettős helyzet váltogatásával az egyedüli jegy, amelyik önmagát képes elpusztítani, majd mint egy főnixmadár újjászületni a romok és a pusztulás talaján. Az uralkodó bolygói is ezt a dinamikát támogatják, a Mars és a Plútó- mind a kettő a szenvedély, a robbanékonyság képviselője, de míg a Mars ösztönösen tevékenykedik az energiákkal, addig a Plútó a mélyre ás, a félelmek képviselője, a halál és az újjászületés kettősségének az ura. Keveredik a két energia a Skorpió érdekeltségűekben, messzemenően a legjobb felismerők, szinte tűpontosan kiszimatolják a félelmet, és manipulációs eszközökkel képesek is meglovagolni annak nyomvonalát. A másik félelmeire építve egy örök kapcsolódást hozhat létre, ezzel birtoklóként, és irányítóként vehet részt helyzetekben és kapcsolatokban.

A Plútó az árnyékvilág képviselője, a saját árnyékvilágunké is. Tartalmazza mindazokat a személyiségrészeinket, mellyel nem akarunk szembenézni, melyeket mélyen eltemettünk, és melyekre rálátást csak életünk előrehaladtával 35 éves korunk felett kapunk, fejlődési utunktól függően. A Plútó valahol elhelyezkedik a képletünkben, és ott mutathat rá, hogy hol félünk dolgokat elengedni, személyeket elveszteni, és melyik életterületünkön okoz problémát az elengedés témaköre. A nagy átalakító bolygó energetikája elég kegyetlen tud lenni, amikor a minket már nem szolgáló helyzeteket kitakarítja az életünkből, lenyúlva a gyökerekig, mély és fájdalmasan hegesedő történéseket hagyva maga után.

Elengedés, gyász várhat ránk

Elmúlás, elengedés, gyász mind plútói témahelyzetek, nem könnyed szituációk. A Skorpió hava nem véletlenül foglalja magában a halottak napját is. A megváltoztathatatlan, a végleges a Plútó, aki a fájdalmainkon át vezet el a fejlődéshez, esélyt adva arra, hogy pozitív hatásait éljük meg a későbbiekben. Az átalakító folyamat nem egyik napról a másikra történik, egy hosszú folyamat eredménye, lassú és mély, a türelmetlenséget nehezen viseli. Így ezzel a témakörrel is szembesíti a folyamatot átélőt. Egy-egy jegyben hosszú ideig tartózkodik a Plútó, transzcendens bolygó, így rálátásunk nem igazán van, egyszerűen csak megtanulhatunk együtt élni az általa képviseltekkel, a tudatosságunkat használva a tudattalanunkkal szemben, az ösztöneinket fegyelmezve ott, ahol tudjuk, hogy veszélyes vizekre tévedünk. Ott, ahol tudjuk, hogy gyengébbek vagyunk. Elkerülni, vagy megtanulni kezelni a helyzeteket, ahol a kísértésnek kell ellenállni. Megfelelő helyettesítő tevékenyéget találni, hogy azt, vagy ahhoz hasonló adrenalint adjon. Vagy lemondani tudni. Az adrenalinról a lelki béke, a nyugalom, és az elégedettség kedvéért. De szem előtt tartani, hogy a plútói energiák felett nincs hatalmunk, így bármikor megkísérthet minket, ezáltal pedig a feladat elfogadni önmagunkat, saját árnyékoldalunkat, és békét találni a lelkünkben, ahol elfér egymás mellett a „fekete és a fehér”.

Az egész évünket jellemzi a Szaturnusz-Plutó együttállásából fakadó változás, a két planéta ismét nagyon közel került egymáshoz, így érdemes visszagondolni a január közepi helyzeteinkre, mit és hogyan éltünk át akkor, mi volt életfeladatuk, mert ahhoz hasonló eseményekre számíthatunk az elkövetkezőkben is. A világjárvány második hullámával is összefügghet az állás, és így okozva bizonytalanságot ez eddig stabilnak hitt világunkban. A helyzetet addig fokozhatja ez az analógia, míg rákényszerít minket a változtatásra, mert már fog fájni annyira, hogy megtegyük. A plútói és szaturnuszi helyzetek nem a legkönnyebb szituációk, és a fizikai síkon is jelzik az életvéget, valami végét, valami új kezdetét.