Ha elindítják a Mars kolóniákat, és az első turisták a bolygóra léphetnek, akkor elképesztő dolgokat nézhetnek meg. Ebből szemeztünk nektek most párat!

Olympus Mons

Az Olympus Mons a Naprendszer legszélsőségesebb vulkánja. A NASA szerint a Tharsis vulkáni régióban található, körülbelül akkora, mint Arizona állam Amerikában. Magassága 25 kilométer, ami közel háromszorosa a földi Everestnek, ami körülbelül 8,9 km.

Az Olympus Mons a láva lassú kúszása után keletkezett. Ez azt jelenti, hogy a leendő felfedezők valószínűleg könnyen felmászhatnak a hegyre, mivel az átlagos lejtése mindössze 5%. A csúcson egy látványos mélyedés van, ami mintegy 85 kilométer széles, és magmakamrákból áll, amikben már nincs a láva és összeomlottak.

Valles Marineris

A Mars nemcsak a Naprendszer legnagyobb vulkánjának ad otthont, hanem a legnagyobb kanyonjának is. A NASA szerint Valles Marineris nagyjából 3000 km hosszú. Ez körülbelül négyszer hosszabb, mint a Grand Canyon, aminek hossza körülbelül 800 km.

A kutatók nem tudják, hogyan jött létre a Valles Marineris, de kialakulásáról számos elmélet létezik. Sok tudós azt gondolja, hogy a Tharsis régió létrejötte hozzájárult a Valles Marineris növekedéséhez. A vulkanikus régión áthaladó láva felfelé tolta a kérget, ami más régiókban megtörte azt. Az idők során ezek a törések a Valles Marinerissé nőttek.

Medusae Fossae

A Medusae Fossae az egyik legfurcsább hely a Marson, egyesek még azt is sejtik, hogy bizonyíték valamiféle UFO-balesetre. A valószínűbb magyarázat az, hogy egy hatalmas vulkáni lerakódásról van szó, ami az Egyesült Államok méretének mintegy ötöde. Idővel a szelek gyönyörűvé formálták a sziklákat. De a kutatóknak további tanulmányozásra van szükségük, hogy megtudják, hogyan képezték ezek a vulkánok a Medusae Fossae-t. Egy 2018-as tanulmány azt találgatja, hogy a hatalmas vulkánkitörésekből keletkezhetett, amik több százszor történtek 500 millió év alatt. 

Ismétlődő lejtővonalak a Hale kráterben

A Mars otthont ad egy furcsa jellegzetességnek, az úgynevezett ismétlődő lejtésű vonalaknak, amik meleg időben a meredek kráterek oldalán szoktak kialakulni. Bár nehéz kitalálni, hogy mik ezek. 2015-ben a NASA eredetileg bejelentette, hogy a hidratált sók a felszínen folyó víz jelei lehetnek, de a későbbi kutatások szerint az RSL légköri vízből vagy száraz homokból képződhet.

Forrás: Space

Forrás

Vélemény, hozzászólás?